A víz körforgása
A nap sugarai felmelegítik a világtengerek felszínét, aminek hatására egyes vízcseppek búcsút vesznek társaiktól, és a magasba emelkednek. A tengerekből percenként annyi víz párolog el, amennyi a Balaton teljes víztömegének a fele (1 milliárd m3). Tehát a víz a nap hatására gőzzé alakul, ezt a folyamatot nevezzük párolgásnak. A gőzcseppecskékkel teli levegő felszállás közben lehűl, ekkor a gőzcseppecskék újra vízcseppekké alakulnak, s felhőt alkotnak. A szél összetereli ezeket a kis felhőket és a szárazföld felé kergeti őket. A magas hegyeknél például a felhők egy része összetorlódik, a vízcseppek lehűlnek, és nehezebbek lesznek. A felhő végül kipukkad, s a vízcseppek lepotyognak a földre. Ilyenkor mondjuk, hogy esik az eső. Földre érés közben a szegény esőcseppek akaratlanul is viszik magukkal a piszkot (a levegőből, házaktól, autókról, stb.), majd a földben felszívódnak és igyekeznek megszabadulni a rájuk ragadt piszoktól. Mégpedig úgy, hogy útközben a kövekhez és a homokszemcsékhez dörgölőznek. Végül eljutnak egy olyan réteghez, amely nem engedi át őket, ezt a réteget víz át nem eresztő rétegnek hívják. Itt e rétegben gyűlik össze sok-sok vízcsepp, és együtt alkotják a talajvizet.
A vízcseppek azonban nem akarnak örökké foglyok maradni, s addig vándorolnak, amíg valahol kijáratot találnak ebből a rétegből. Ez a hely a forrás. A vízcseppek ugyanis e kijáratnál forrást alkotnak, majd egyre több társukkal találkozva ér, patak, folyó, folyam lesz belőlük. A folyam a tengerbe ömlik, s kezdődik elölről a végtelen víz története.
Hogyan takarékoskodhatunk a vízzel?
A háztartási víz születéséért rengeteget dolgoznak a vízcseppek és az emberek is. Ráadásul a felhasználható víz mennyisége sem korlátlan. Ezért mondják a víztörténetét ismerő felnőttek, hogy óvd a természetet és takarékoskodj a vízzel. Fürdés helyett inkább zuhanyozz! Egészségesebb és takarékosabb is, mint a kádban fürdés. Ne folyasd feleslegesen a vizet, a fogmosáshoz használj poharat! Ha csöpögő csapot látsz, szólj a felnőtteknek! A mosógépet rakjuk tele ruhával, ha beindítjuk, egy-két pólóért pazarlás beindítani. De azzal is vizet spórolunk meg, ha vigyázunk a ruháink tisztáságára. Ha kevesebb ruhát piszkolunk össze, kevesebb lesz a mosnivalónk is. Ügyeljünk arra, hogy sáros lábbal ne menjünk be a lakásba, mert úgy is megspórolhatunk vizet, ha nem kell naponta többször felmosnunk. A kertet reggel és este locsold, ilyenkor kevésbé párolog a víz. De locsolásra használhatjuk az összegyűjtött esővizet is. A vizet a növények gyökeréhez juttasd!
Mit tehetünk a víz megóvása érdekében?
A vizünk a természetből, a természetes vizekből, a talaj alatti vizekből ered. Ezért nagyon fontos, hogy ugyanúgy odafigyeljünk a környezet tisztaságára, mint amikor otthon leülünk vacsorázni egy tiszta asztalhoz. A környezetünk az vizünket tálalja elénk és nem mindegy, hogy mennyit ad belőle és milyen minőségben.
Ne szemetelj az utcán, az erdőben, ne dobálj csokoládés papírt az utcai csatornalefolyókba. A szemét a kukába való, sőt a legjobb az, ha oda is válogatva kerül: külön üveg, külön papír, stb.
A gyárakból kibocsátott szennyeződések, a műtrágya, a növényvédő szerek használata csökkenti az víztartalékot. Ügyeljünk arra, hogy milyen vegyszereket használunk, és minként szabadulunk meg tőlük.
Környezetkímélő mosó- és mosogatószereket használjunk!
Csak a feltétlenül szükséges mennyiséget használjuk a vízlágyító-, öblítő-, mosószerekből, szappanból és egyéb kozmetikai termékekből!
Természetes vizekben közvetlenül fürdés előtt ne kenjük be magunkat napolajjal!
Ne dobjunk lefolyóba, WC-be sűrű zsiradékot, ételmaradékot, kávézaccot, maró vegyszert, erős fertőtlenítőt, használt olajat!
Víz szennyezés
Évente az óceánokba kerül: 2,6 millió tonna nitrát, 2,5 millió tonna cink, 370.000 tonna ólom.
A mezőgazdaság 80 millió tonna műtrágyát használ fel.
A lakosság és az ipar több mint 120 millió tonna mosószert, kozmetikumot használ fel.
A folyóinkba, tavainkba 300 milliárd liter szennyvizet juttatunk.
Egy liter olaj 1 millió liter tiszta vizet képes fogyasztásra alkalmatlanná tenni.
